Trump: Ha Oroszország folytatja a háborút, a büntetés pusztító lehet
Miközben az amerikai tárgyalódelegáció Oroszországba tartott, Donald Trump arról beszélt a Fehér Házban, hogyan büntetné meg Moszkvát.
Miközben az amerikai tárgyalódelegáció Oroszországba tartott, Donald Trump arról beszélt a Fehér Házban, hogyan büntetné meg Moszkvát.
Az ukrán elnök reméli, hogy Donald Trump odacsap Vlagyimir Putyinnak is, ha az orosz elnök vonakodna a tűzszünettől. Zelenszkij „erős lépéseket” vár az Egyesült Államoktól. Közben arra is utalt, hogy milyen béke formálódott Rijádban.
Mark Thiessen konzervatív elemző kifejti, hogy a Fehér Ház szándékait rosszul értelmezik mind a bírálók, mind a Kijev-ellenes tábor hívei. Merthogy az amerikai elnök egyáltalán nem szerelmes Vlagyimir Putyinba, nem akar Moszkvának kedvezni, másfelől nem ellenséges az ukránokkal szemben.
Marco Rubio külügyminiszter Írországban megállt tankolni és elmondta, miről volt szó a dzsiddai tárgyalásokon. Moszkvával szerdán felveszik a kapcsolatot.
Az ukrán hadsereget alaposan meggyöngítheti az amerikai katonai támogatás megvonása. Európa itt nem tud az USA helyébe lépni, így csak abban reménykedhet, hogy Trump meggondolja magát. Közben a tűzszüneti tárgyalásokon előrelépés történt, az ukránok és az amerikaiak megegyeztek, utóbbiak most Moszkvát igyekeznek meggyőzni, hogy fogadja el a megállapodást.
Az európai országok továbbra is támogatnák Ukrajnát, és attól tartanak, hogy Oroszország nem áll le, más országokat is meg fog támadni.
A férfi ellen vádat emeltek, az ügyészség kiutasíttatná Magyarországról.
A Kreml még akkor sem érné el a háborús céljait, ha Oroszország megtarthatná az összes megszállt ukrán területet. Nem véletlen, hogy a mostani hadi helyzet adta realitásokra pusztán tárgyalási alapként tekint, közben viszont több jel is utal arra, hogy Ukrajna helyzetét Csecsenföld, vagy az NDK mintájára szeretné rendezni.
Nőnap alkalmából egy észak-oroszországi kisvárosban az Egységes Oroszország Párt helyi képviselője az önkormányzat vezetőjével az oldalán húsdarálókat ajándékozott a gyászoló anyáknak.
„Ukrajna fegyveres erőinek támogatása soha nem volt ennyire sürgető, ezért szorosan együtt fogunk működni Ukrajnával és a védelmi iparral annak érdekében, hogy az katonai szükségletei teljesüljenek” – jelentette ki.
A COMECE azt kérte az EU-tól, hogy bár a nemzetközi közösség egyes tagjainak lépései kiszámíthatatlanok lettek, továbbra is támogassák Ukrajnát.
A volt német külügyminiszter és alkancellár úgy véli, hogy a következő kancellár, a CDU-s Friedrich Merz előtt akkora feladat tornyosul, mint egykor Adenauer előtt, akinek a háború után meg kellett találnia az ország helyét a nyugati rendszerben.
Sok esélye sem a Trumpék által megkörnyékezett Porosenkónak, sem Timosenkónak nem lenne Zelenszkij ellen a közvélemény-kutatási adatok szerint.
Azzal vádolták a fiatalt, hogy zsoldosként harcolt Oroszország ellen, és terrorcselekményeket követett el.
Robert J. Palladino a külügyminisztérium helyettes szóvivőjeként több alkalommal is felszólalt az emberi jogok megsértése miatt.
Miután az Egyesült Államok leállította a fegyverszállítmányokat Ukrajna számára, Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy készek a fegyverszünetre és a békekötésre is.
A miniszterelnök ismét elmondta, hogy a háború folytatását rossz, veszélyes és hibás lépésnek gondolja.
Marine Le Pen úgy véli, hogy bár senki sem kényszerítheti az Egyesült Államokat Ukrajna támogatására, az azonban igencsak kifogásolható, hogy nem adtak időt Kijevnek a váltás előkészítésére.
A tárgyalás fő témája az orosz–ukrán háború lesz.
Az NKE hadtudományi karának egyik oktatója szerint minden azon múlik, hogy az Ukrajnát támogatni hajlandó európai országok mennyire képesek betölteni a Washington után maradt űrt.